Mûsorainkról

A kornak megfelelően szinte valamennyi modern hírforrás a rendelkezésünkre áll, és szerkesztőségünk is szinte valamennyi létező információs csatornán- így, például e-mail, fax, telefon, SMS, internet- elérhetõ.

Hírforrásaink közül néhány:

- Celldömölk Város Önkormányzati Képviselő-testülete

- Celldömölki Polgármesteri Hivatal

- a környező települések önkormányzatai, polgármesteri hivatalai

- Celldömölki Többcélú Kistérségi Társulás

- Kemenesaljai Kistelepülésekért Kht.

- Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár

- Celldömölki Tourinform Iroda

- Ság hegyi Tájvédelmi Körzet üzemeltetője

- Celldömölki Tűzoltóság

- Celldömölki Rendőrkapitányság

- a celldömölki egyházak képviselői

- Celldömölki Munkaügyi Kirendeltség

- oktatási intézmények

- Celldömölk civil szervezetei

 

Az egyik legfontosabb hírforrás maga a néző. Celldömölkön ki tudjuk használni a kisvárosi adottságokat, nevezetesen azt, hogy mindenki ismer mindenkit, így könnyen jut szerkesztőségünk hírekhez, a nézőktől napi visszajelzést kapunk, gyakran telefonon vagy e-mail-ben információkat és témajavaslatokat is eljuttatnak szerkesztőségünkbe.

Kölcsönösségen alapuló munkakapcsolat jellemzi viszonyunkat a térség, a megye írott és elektronikus sajtóival:

•  Pro 28 Stúdió, Szombathely

•  Sárvári, Körmendi, Szentgotthárdi, Pápai Városi Televízió

•  Kemenesi Tájoló, Celldömölk és Sárvár Kistérségének Lapja

Az országos és regionális hírszolgáltatók figyelésével a város életére kiható egyéb, nem helyi vonatkozású témákat is feldolgozunk.

Saját kialakítású mintegy 30 m2-es stúdióhelyiségben vesszük fel adásainkat, illetve itt kerülnek rögzítésre a riportokat összekötő felkonferáló szövegek is. A vágási munkálatokat és az adásvezérlést külön helyiségben végezzük. Technikai eszközeink megfelelnek a kor követelményeinek, digitális technikával dolgozunk, és DVD-n archiválunk.

Hírmagazin:

A musor hétfőnként 19 órától látható a Celldömölki Városi Televízióban, terjedelme 40 perc. Kedden 20 órától és vasárnap 10 órától ismételjük a közéleti magazinmusort.

Az eredeti és az ismételt műsorszolgáltatás idopontját úgy alakítottuk ki, hogy nézőink társadalmi helyzetre, munkaidő - beosztásra, korra és nemre való tekintettel megtalálják a számukra legkedvezobb időpontot a musor megtekintésére. A heti rendszeresség megfelelő a sokoldalú információk összegyujtésére. A hétfői vetítési időpontot azért választottuk, mert sok esemény, rendezvény a hétvégén történik Celldömölkön, illetve a kistérségben.

A 30- 40 perces magazint elsősorban tematikusan és másodsorban kronologikusan szerkesztjük. A magazinon belül az alábbi tematikus blokkokat alakítjuk ki:

 

•  Városi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás hírei

•  Közélet eseményei

•  Gazdaság munkáltatói és munkavállalói oldala

•  Kistérség eseményei, rendezvényei

•  Kultúra, oktatás

•  Szabadidő, sport

A tematikus blokkokon belül már a hasonló témájú anyagokat kronologikusan szerkesztjük.

A riportok és tudósítások többsége 3-5-7 perces az esemény, rendezvény jellegétől, illetve a megszólalók számától függően. De megtalálhatóak a műsorban a híradó jellegű rövidebb anyagok is. Ezek a kisebb jelentőségu hírek publikálására szolgálnak, másrészt megfelelő lüktetést adnak a műsornak.

Szerdai magazin:

A műsorban mindig aktuális közéleti, politikai, oktatási, gazdasági témáról beszélgetünk vendégeinkkel.

Képviselő-testületi ülések közvetítése:

A celldömölki képviselő - testület üléseit rendszeresen közvetítjük. Az ülések idopontja általában minden hónap utolsó szerdája.

Vasárnapi Szentmise a katolikus templomból:

Vasárnaponként 13 órától látható a CVTV csatornáján a szentmise felvételről.

Dokumentumfilm:

A CVTV 2002-ben készített dokumentumfilmet „kékellő halmok, gyönyörű vidékek „ A Ság hegy földtörténeti és kultúrtörténeti értékei ( 24 perc) címmel. A produkciót a Hálózat Televízió is több alkalommal sugározta.

Szinopszis: A film a Ság hegy földtörténeti jelentőségét, flóráját és faunáját, kultúrtörténeti értékeit, a hegyen 50 évig muködő bányát, a szőlő és borkultúrát, valamint az ezekhez kapcsolódó idegenforgalmat mutatja be.

A Ság hegy a Dunántúl nyugati részén található; az ország- 1975-ben alapított- legkisebb tájvédelmi körzete. Jelenleg az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A hegyet pusztító bányászat hozta létre látványosság szempontjából legfőbb értékét. A bányászat során kibontakozott hatalmas kráteren keresztül ugyanis betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe, és látható ötmillió éves geológiai története.

A pannonkor végén megélénkülő vulkáni tevékenység során a Kárpát-medencében több elkülönült vulkáni terület alakult ki, ezek egyike a Kisalföld-Kemeneshát. A törmelékszórással kezdődött vulkáni tevékenység csak néhány helyen, köztük a Ság hegyen folytatódott lávaömléssel, melynek eredményeként alakult ki a tájat sajátosan színező tanúhegy. Az 1989-ben megnyitott geológiai tanösvényen végigjárva ismerhetik meg az idelátogatók a táj földtörténeti értékeit.

A Ság hegyen számos olyan növényfaj él, amelyek a Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő. Jellegzetes madárvilága is, melyet egy madártani ösvény mutat be.

A kőzetek, növények és állatok mellett már 5000 évvel ezelőtt megjelent itt az ember. A Dunántúl nyugati részén két ősemberi kultúrközpontot ismerünk: a Ság hegyit és a Velem-Szentvidit. A bányászat során feltárt leleteket egy 9000 darabból álló magán múzeum őrizte. 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vette kezelésbe a Lázár-gyűjteményt. A jelenlegi múzeumban ebbol a gyűjteményből válogatott leletek láthatók.

Kultúrtörténeti jelentőségu esemény, hogy Eötvös Lóránd, a világhírű fizikus itt próbálta ki 1891 nyarán a torziós ingát. A hegy alkalmasnak bizonyult a nehézségi erő mérésére és a műszer adatait számítással is ellenőrizni tudták. Az Eötvös-inga továbbfejlesztett változata is megtalálható a Ság hegyi múzeumban.

A hegyen az 1900-as évek elején indult meg a kőbányászat. Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájából 1957-es bezárásáig 1, 7 millió vagon követ szállítottak el. Számos dokumentum, fénykép, ma is álló létesítmény őrzi a bányászat emlékét.

Az 1934-ben emelt monumentális emlékmű mintegy uralkodik a hegyen. A Trianoni kereszt a magyar történelem egy tragikus korszakát idézi, és napjainkban is sokan zarándokolnak el ide. 2000-ben díszvilágítást kapott a kereszt és a hozzá vezető út.

Nemcsak a geológiai látványosságok, de a szőlő- és borkultúra is elválaszthatatlan a Ság hegy nevétől. A szőlőmuvelés kezdete a rómaiak korára nyúlik vissza. Egy országosan is ritkaságnak számító jogszabálygyujtemény készült itt 1734-ben „A sági Hegységnek törvényei”. Az egyik pincében közjegyzői okirat tanúsítja, hogy a sági nedű Bismarcknak is kedvelt itala volt. A Ság hegy az 1930-as évekig a somlói borvidékhez tartozott.

Az utóbbi évtizedben az újjászerveződött hegyközség, az ennek keretében tevékenykedő szőlősgazdák fő célkituzése, hogy a Ság hegy bora ismét elnyerje régi hírnevét. Az utóbbi évtizedekben a keszthelyi egyetem munkatársainak közreműködésével több fajtakísérlet is indult a hegyen, melyek eredményei országosan is elismertek. A bor marketingje is látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi években.

Az infrastruktúra fejlesztése, a hegyen rendezett kulturális programok (pl.: kráterhangverseny), a borturizmus szervezése igyekszik országosan és nemzetközi szinten is népszerusíteni a Ság hegyet, fellendíteni idegenforgalmát.